Hasznos információk

Újdonságok a 2019-ben rendezett XXXIV. OTDK-n a korábbi évekhez képest:
  • A szekció felhívásának 1. sz. melléklete szabályozza dolgozat terjedelmét, mely a korábbi évekhez képest rövidebb: 20-40 oldal (A4-es oldalalakon 2,5-ös margóval, 12-es betűmérettel 1,5 sortávval, és Times New Roman betűtípussal írva). A dolgozat melléklete külön fájlban kiegészítő dokumentumként kezelendő és tölthető fel. Ugyan nincs központi rendelkezés arra vonatkozóan, hogy pontosan mi kerüljön a dolgozat mellékletébe, azonban e dokumentum bírálati szempontjai arra utalnak, hogy a mellékletekbe a főszövegben leírtakat kiegészítő anyagok kerüljenek (ilyen például egy vizsgálat részletes leírása, kérdőíve instrukciói, vagy a főbb eredményekhez kapcsolódó kiegészítő elemzések). Nem jó ötlet tehát a dolgozat fő mondanivalójához tartozó ábrákat, táblázatokat vagy az irodalomjegyzéket a mellékletekbe tenni, hogy “helyet spóroljunk” a törzs-szövegnek.
  • Az empirikus jellegű dolgozatok bírálati szempontjaiban külön elemként jelenik meg a pályamunka önállósága: 0-6 pont (lásd a szekció felhívásának 1. sz. mellékletét). A mellékletben felsorolt tartalmi követelményeknél vastagon szedett rész jelzi, hogy “A pályamunkának önálló és új kutatási eredményeket kell tartalmaznia!” A bírálati szempontok alapján fontos, hogy a pályamunkából “egyértelműen kiderül-e, hogy mi volt a TDK dolgozat készítőjének/készítőinek szerepe, feladata ebben a munkában. Amennyiben a kutatómunka kutatócsoportban készült, megjelenik-e a dolgozatot író hallgatók önálló kezdeményezése?” Érdemes a dolgozat megírásakor ezekre a kérdésekre (is) fókuszálni.
  • A pályamunka és az előadás nyelve a szekcióban alapvetően magyar, azonban amennyiben a szerzők angol nyelvű képzésben vesznek részt és a szerzők több, mint 50%-a nem magyar anyanyelvű, akkor a pályamunka és a rezümé angol nyelven is benyújtható és a pályamunkát angol nyelven is be lehet bemutatni a konferencián (lásd a szekció felhívásának 1. sz. mellékletét).
  • A konferencia lebonyolítása az oktatásért felelős minisztérium támogatásával valósul meg, így nevezési és részvételi díjat nem kell fizetni, amennyiben a benyújtott pályamunkák száma nem haladja meg több mint 20%-al a korábbi évekre jellemző mennyiséget (lásd a szekció felhívását).
Javaslatok, ötletek a pályamunka elkészítéséhez, avagy “Hogyan nyűgözzük le a bírálót?”

A pályamunka önálló kutatómunkán alapul és tudományos igényű (lásd a szekció felhívásának 1. sz. mellékletében a tartalmi követelményeket). Alapvető, hogy a műnek legyen mondanivalója és ezt minél érthetőbben mutassa be a dolgozat. A pályamunkát két külső bíráló értékeli. Ezek átlaga adja majd az OTDK versenyen megszerezhető 100 pont felét. A másik 50 pontot a konferencián történő szóbeli bemutatás értékelése adja. A bíráló “lenyűgözése” tehát igen fontos, ugyanakkor nem könnyű feladat.

  • A szervezők által felkért bíráló (aki tipikusan egyetemi oktató) a rezümé alapján dönti el, hogy vállalja-e az adott dolgozat bírálatát. A rezümé tehát a “kirakat”, amire érdemes időt szánni. Talán a legfontosabb tanács ezzel az 500-25000 karakteres résszel kapcsolatban az, hogy ne a beadás előtti utolsó, fáradt órában szülessen meg :).
  • Hasonlóan fontos a pályamunka címe, ami akkor jó, ha rövid, velős, jól érthető, és tükrözi a pályamunka lényegét. Talán keveseknek tűnik fel a szekció felhívásának 1. sz. mellékletében, de az első bírálati szempont ez: “A témaválasztás indoklása, a kutatás relevanciája: 0–6 pont”, mely kitér a cím értékelésére is: “Összhangban van-e a cím és a megadott téma a dolgozat tartalmával?”
  • Igen hasznos ehet a  pályamunka megírásakor az egyes részekhez “hozzá-olvasni” a bírálati szempontokat (lásd az 1. sz. mellékletében), hiszen ennek alapján pontoznak a bírálók. A “szakmaiság” mellett igen fontos, hogy a mű érthető és olvasmányos legyen, hiszen a dolgozat bírálója gyakran nem a téma szűk értelemben vett szakértője.
  • A pályamunka jellegét a hallgató a nevezésnél adja meg (mely lehet elméleti kutatás, empirikus kutatás, innováció és/vagy fejlesztés). A bírálók ennek megfelelően értékelik a pályamunkát (lásd mindhárom szempontrendszert az 1. sz. mellékletben). A legtöbb pályamunka, melyet ebbe a  szekcióba neveznek empirikus kutatás.
  • Az empirikus jellegű dolgozatok módszertani részével két bírálati pont is foglalkozik (lásd részletesen az 1. sz. mellékletben). Itt talán azt érdemes kiemelni, hogy tipikusan nem a minta mérete az, ami “lehúz” egy pályamunkát, hanem például az, ha a minta nagyságából fakadó korlátokat a szerző(k) nem veszi(k) figyelembe a következtetések megfogalmazásakor.
  • Hasonló a helyzet az adatok feldolgozásával kapcsolatban. Fontos, hogy ne “csak úgy” elemezzünk, hanem, hogy annak célja legyen: a felvetett szakmai kérdés megválaszolása, a felvetett hipotézis igazolása. Tipikus hiba, ha a dolgozat hemzseg a “sajnos nem kaptam szignifikáns eredményt” megjegyzésektől. Erre a versenyre érdemes olyan kutatási eredményeket elhozni, melyek “vannak” és még ráadásul érdekesek is. Az elemzés legyen mindig fókuszált: derüljön ki (pl. egy, a hipotézis fő kérdésére emlékeztető bevezető mondatból), hogy mi a célja az adott elemzésnek. Fontos szem előtt tartani azt, hogy a bíráló nem feltétlenül ugyanabban a “statisztikai” iskolában végzett, mint a dolgozat szerzője vagy témavezetője, ugyanakkor a bírálat sarkalatos pontjai, hogy: “Illeszkednek-e a téma feldolgozásához választott kutatási módszerek a dolgozat célkitűzéseihez?A kialakított értelmezési keret alkalmas-e a probléma elemzésére? Szükségese az adatok feldolgozásához statisztikai módszerek alkalmazása? Ha igen, alkalmaz-e ilyeneket a szerző? Megfelelőek-e ezek a módszerek, szakszerű-e alkalmazásuk? Stb.”
  • A következtetésekre vonatkozó bírálati szempontok magukért beszélnek: “Olyan következtetéseket von le a szerző, amire az adott módszerek és adott elemszám esetében lehetőség van? Megjelennek-e az elemző munkára épülő önálló következtetések, javaslatok? A következtetések a hipotéziseknek megfelelőek-e és megalapozottak-e? Csak olyan következtetéseket von-e le a szerző, amelyekre az összegyűjtött adatok alapot adnak? Felismeri-e vizsgálatának korlátait?” Ez utóbbi szempont alapján nagyon könnyű pontot veszíteni, ha például a vizsgálat korlátairól egyáltalán nem esik szó.
  • Fontos, hogy a dolgozat szerkezete, stílusa, illetve az irodalomjegyzék és a mellékletek is (maximum) 6-6 pontot ér. Az egyik leggyakoribb hiba, hogy a  mellékletekre és/vagy az ábrákra nem történik konkrét hivatkozás a szövegben (vagy hogy teljesen hiányzik ezek számozása). A mellékleteket és érdemes számozni.
  • Végül fentebb, az újdonságok részben már említésre került “A pályamunka önállósága” egy szintén maximum 6 pontot érő új szempont, mellyel érdemes “átitatni” a pályamunkát és egyeztetni a témavezetőkkel.
A bírálati folyamat szabályai, lépései
  • 2019.01.14-től 2019.04.14-ig a pályamunkákat két bíráló értékeli, valamint a művet plágiumvizsgálatnak vetik alá.
  • Amennyiben a bírálói vélemények között 15 pontnál nagyobb különbség mutatkozik, a pályamunkát harmadik bíráló is értékeli. Az egymáshoz közel eső két pontszámot veszi figyelembe a zsűri.
  • Amennyiben a két írásbeli bíráló egyike sem javasolja a szóbeli fordulón való szereplést, a pályamunka nem kerülhet bemutatásra. Ha a bírálat a konferenciát megelőző 10. napig nem készült el, úgy ezen ok miatt a pályamunka nem zárható ki az OTDK-ról.
  • Az elkészült bírálatokat (pontszám és szöveges bírálat) a Szekció rendezői az OTDT online rendszerében publikálják a konferencia előtt 10 nappal: 2019.04.14.-én.